Réti margitvirág, Vad margaréta

Évelő, őshonos növény. Rétek, gyepek, útszélek növénye, a félárnyékos vagy napsütéses helyeket kedveli. A szelet jól tűri. Szára egyenes, elágazó, bokor típusú, magassága 30-70 cm. Májustól októberig virágzik. Hosszú kocsányain 4–6 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik. A 20-30 fehér színű, szétálló, legfeljebb 6 mm széles nyelves virág meddő. A hímnős csöves virágok aranysárgák.

Virágzása: május – szeptember.

A szaporítása magról vagy a  tőosztással történik. Vetése:2-3mm mélyre tavasszal.

Kedveli a termékeny, mélyrétegű, napos talajokat.

Felhasználás: vágott virág, virágágyások, szegélyek.

Népi gyógyászatban:hurutos megbetegedésekben ajánlja. 

Más néven: Réti margitvirág.

Fiatal levelei salátaként fogyaszthatók,de erős íze miatt más salátafélékhez keverve ajánlott. Ehető: a levele, a fiatal hajtása és a gyöktörzse is.

Az öntermékeny virágokat méhek, legyek, bogarak, lepkék porozzák.

Csávázatlan vetőmag,

1 gramm=2500 mag.

Elérhető nagyobb mennyiségben is: "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 5. melléklet: Vadvirágos keveréket legalább 10 százalékban alkotó vadvirág növényfajok" listán szerepel.