Ördögcérna
- Gojibogyó, Ördögcérna,Lícium
- Lycium barbarum, syn.: L. halimifolium
Kérem válasszon kiszerelést!
A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó ördögcérna (Lycium) nemzetségnek a mai tudásunk szerint több mint száz faja, illetve rendszertani taxonja létezik, amelyből több közeli rokonságban van.
Hazánkban a középkortól, az ember által meghonosodott, valószínűleg közép-kínai eredetű közönséges ördögcérna (Lycium barbarum, syn.: L. halimifolium ), és a 20. század elejétől kezdve szintén behozott és mára helyenként elvadult kínai ördögcérna (Lycium chinense) él.
A Lycium barbarum levele szürkészöld, hossza 3-10 centiméter, lándzsás alakú, a közepén a legszélesebb, fokozatosan nyélbe keskenyedő. A virág átmérője 9, a párta csöve 7-10 milliméter. A termése 20 milliméteres, narancsvörös, néha sárga színű. Erősen tövises, 1-3 méter magas cserje.
A Lycium chinense levele fényes zöld, körülbelül 8 centiméter hosszú, széles lándzsás vagy tojásdad alakú, a közepe alatt a legszélesebb, hirtelen nyélbe keskenyedő. A virág átmérője 15, a párta csöve 4-6 milliméteres. A termése 25 milliméteres, narancsvörös. Nem, vagy alig tövises, 1-3 méter magas cserje.
Az ördögcérna név e fajok azon sajátságára utal, hogy föld alatti szárral rendelkezvén (ezt hihették cérnának) újabb és újabb föld fölötti, kezdetben törzsetlen, a gyökfőből kinövő, sok, lehajló hajtású cserjét tudnak létrehozni. A földből kibúvó „ördögök” formájában viszonylag gyorsan foglalnak el területeket, legyökerező ágaik révén is képesek terjedni és szaporodni, így hazánkban behozott fajokként tartják számon őket.
A gojinövény magvetéssel és dugványozással is szaporítható. A magról történő szaporításnak az a veszélye, hogy rosszul termékenyülő egyedeket is kaphatunk, tehát ez a szaporítási mód a nemesítők hatásköre.
A növény földre leérő és ott futó hajtásai könnyen gyökeret eresztenek. Gyakorlatunkban az ősz folyamán a 8-10 centiméter hosszú, közel ceruzavastagságú, beérett vesszőket cserepekben, fűtetlen fóliaház asztalára helyezzük. A következő év tavaszára hajtás és gyökér képződik, és a nyár elejére kiültethető növényeket kapunk. A gyökereztető közeg fele-fele arányban tőzeg és perlit keveréke. A dugványozást tavasszal is indíthatjuk.
A gojinövény bőséges fényt kíván, ezért olyan helyre ültessük, ahol egész nap éri a napsütés. Ne ültessük árnyékos helyre, mert elmarad a virágzás, kötődés, vagy nagyon későn következik be. Tápanyagban (különösen káliumban) gazdag talajt kíván, fagyra nem érzékeny. Esetünkben csernozjom és homoktalajra egyaránt ültettünk növényeket megfigyelés céljából. Homoktalajon kisebb a hajtásnövekedés, de a hajtásokon sok virág fejlődik.
Ültetés előtt tekintsük át kertünk környékét, hogy vad lícium (amelynek a bogyói mérgezőek) nem található-e a közelben, ezzel ugyanis a goji virágai könnyen kereszteződnek. A konténeres dugványokat legjobb kora ősszel, októberben kiültetni, de tavasszal is telepíthetjük.
A gojibokor igen gyorsan nő, ezért már az első évben gondoskodjunk támrendszer kialakításáról: 2-2,5 méteres erős támot helyezzünk mellé. Több tő ültetése esetén az egyes támokat felül léckerettel kössük össze, amelyre a főszárat vezetjük. A keletkező hajtások mindkét oldalon vízfüggönyszerűen a föld felé csüngenek. Gyakran ültetik kerítés mellé, annak az a hátránya, hogy a szomszéd kertjébe is átnőhetnek a hajtások.
A középen lévő főszárakat évenként kétszer a támhoz kell kötni. A lecsüngő hajtások néhány helyen zsúfolódnak, azokat az üres részekre kell irányítani. A már földet érő hajtásokat vissza lehet csípni, vagy karikába kötni.
A növény idősebb korában hajlamos tő- és gyökérsarjak képzésére. A földbeni szárak a főnövénytől fél-egy méterre is előtörhetnek. Ha ezeket ősszel fölszedjük, újabb növényekhez juthatunk. Ha ez nem cél, akkor ásóval emeljük ki, ezzel megóvjuk a kert többi részét a növény terjedésétől.
Ha a töveket 30-40 centiméter szélességben fekete fóliacsíkkal takarjuk, úgy valamelyest csökkenthetjük a tősarjak képződését.
Tavasz folyamán, mielőtt kihajt a növény, a sűrűsödést okozó vesszőket tőből, vagy 4-5 centiméteres csonkot hagyva vágjuk ki. Gyakran indokolt a vesszők 25-30 százalékának az eltávolítása. A földre nyúlókat 30 centiméter magasságig vágjuk vissza. A vesszőkön lévő 5-10 centiméteres másodrendű vesszőket ne vágjuk le, mert azok termőrészként szerepelnek.
Ha a talajban kevés a nitrogén, a levelek kifakulnak és lehullanak. Ezt főként homoktalajon tapasztaltuk.
Hőségnapokon, vagy tartósan 30 oC hőmérséklet fölött tövenként 10-15 liter vízzel öntözünk. Ezeken a napokon az esti vízpermet aranyat ér.
A gojibokrokon lisztharmatfertőzést tapasztaltunk, ellene Thiovit vagy Microthiol Special pemetlével védekeztünk nyaranként 2-3 alkalommal.
A virágzás és a kötődés a nyár végéig folyamatos. Az idén az első érett terméseket július 6-án észleltük. 7-10 napon belül le kell szedni őket, mert fonnyadni vagy rothadni kezdenek. A bogyók íze a cseresznye és a szeder keverékére emlékeztet, kissé savanykás.
Csillogóan élénkpirosra színeződnek. Elliptikusak, a kocsány felé erősebben, a bibepont felé enyhébben beszűkülnek. A nagyobb bogyók 16-18, a kisebbek 12-14 milliméter hosszúak, középen mért átmérőjük 4-6 milliméter. Kocsányuk hosszú, 18-20 milliméter. A nagyobb bogyók 10-15, míg a kisebbek 4-5 magot tartalmaznak. A magok sima felületűek, színük leginkább a paradicsoméra, méretük pedig a padlizsánéhoz hasonlít. Fogyasztáskor a magok nem érezhetőek, a héj viszont a fogra tapad. A bogyók igen bőlevűek, húsuk pektinben gazdag. Az átlagos bogyótömeg 0,6 gramm.
A bogyóknak rendkívül magas az ásványi anyag- és vitamintartalma, különösen B-vitaminból van sok bennük. Ezenkívül a goji csaknem minden mikroelemet tartalmaz, erős antioxidáns hatású. Több betegség megelőzésére és gyógyítására is ajánlják. Piros bogyói nyersen is ehetőek, de leggyakrabban aszalva fogyasztják.
Hazánkban a középkortól, az ember által meghonosodott, valószínűleg közép-kínai eredetű közönséges ördögcérna (Lycium barbarum, syn.: L. halimifolium ), és a 20. század elejétől kezdve szintén behozott és mára helyenként elvadult kínai ördögcérna (Lycium chinense) él.
A Lycium barbarum levele szürkészöld, hossza 3-10 centiméter, lándzsás alakú, a közepén a legszélesebb, fokozatosan nyélbe keskenyedő. A virág átmérője 9, a párta csöve 7-10 milliméter. A termése 20 milliméteres, narancsvörös, néha sárga színű. Erősen tövises, 1-3 méter magas cserje.
A Lycium chinense levele fényes zöld, körülbelül 8 centiméter hosszú, széles lándzsás vagy tojásdad alakú, a közepe alatt a legszélesebb, hirtelen nyélbe keskenyedő. A virág átmérője 15, a párta csöve 4-6 milliméteres. A termése 25 milliméteres, narancsvörös. Nem, vagy alig tövises, 1-3 méter magas cserje.
Az ördögcérna név e fajok azon sajátságára utal, hogy föld alatti szárral rendelkezvén (ezt hihették cérnának) újabb és újabb föld fölötti, kezdetben törzsetlen, a gyökfőből kinövő, sok, lehajló hajtású cserjét tudnak létrehozni. A földből kibúvó „ördögök” formájában viszonylag gyorsan foglalnak el területeket, legyökerező ágaik révén is képesek terjedni és szaporodni, így hazánkban behozott fajokként tartják számon őket.
A gojinövény magvetéssel és dugványozással is szaporítható. A magról történő szaporításnak az a veszélye, hogy rosszul termékenyülő egyedeket is kaphatunk, tehát ez a szaporítási mód a nemesítők hatásköre.
A növény földre leérő és ott futó hajtásai könnyen gyökeret eresztenek. Gyakorlatunkban az ősz folyamán a 8-10 centiméter hosszú, közel ceruzavastagságú, beérett vesszőket cserepekben, fűtetlen fóliaház asztalára helyezzük. A következő év tavaszára hajtás és gyökér képződik, és a nyár elejére kiültethető növényeket kapunk. A gyökereztető közeg fele-fele arányban tőzeg és perlit keveréke. A dugványozást tavasszal is indíthatjuk.
A gojinövény bőséges fényt kíván, ezért olyan helyre ültessük, ahol egész nap éri a napsütés. Ne ültessük árnyékos helyre, mert elmarad a virágzás, kötődés, vagy nagyon későn következik be. Tápanyagban (különösen káliumban) gazdag talajt kíván, fagyra nem érzékeny. Esetünkben csernozjom és homoktalajra egyaránt ültettünk növényeket megfigyelés céljából. Homoktalajon kisebb a hajtásnövekedés, de a hajtásokon sok virág fejlődik.
Ültetés előtt tekintsük át kertünk környékét, hogy vad lícium (amelynek a bogyói mérgezőek) nem található-e a közelben, ezzel ugyanis a goji virágai könnyen kereszteződnek. A konténeres dugványokat legjobb kora ősszel, októberben kiültetni, de tavasszal is telepíthetjük.
A gojibokor igen gyorsan nő, ezért már az első évben gondoskodjunk támrendszer kialakításáról: 2-2,5 méteres erős támot helyezzünk mellé. Több tő ültetése esetén az egyes támokat felül léckerettel kössük össze, amelyre a főszárat vezetjük. A keletkező hajtások mindkét oldalon vízfüggönyszerűen a föld felé csüngenek. Gyakran ültetik kerítés mellé, annak az a hátránya, hogy a szomszéd kertjébe is átnőhetnek a hajtások.
A középen lévő főszárakat évenként kétszer a támhoz kell kötni. A lecsüngő hajtások néhány helyen zsúfolódnak, azokat az üres részekre kell irányítani. A már földet érő hajtásokat vissza lehet csípni, vagy karikába kötni.
A növény idősebb korában hajlamos tő- és gyökérsarjak képzésére. A földbeni szárak a főnövénytől fél-egy méterre is előtörhetnek. Ha ezeket ősszel fölszedjük, újabb növényekhez juthatunk. Ha ez nem cél, akkor ásóval emeljük ki, ezzel megóvjuk a kert többi részét a növény terjedésétől.
Ha a töveket 30-40 centiméter szélességben fekete fóliacsíkkal takarjuk, úgy valamelyest csökkenthetjük a tősarjak képződését.
Tavasz folyamán, mielőtt kihajt a növény, a sűrűsödést okozó vesszőket tőből, vagy 4-5 centiméteres csonkot hagyva vágjuk ki. Gyakran indokolt a vesszők 25-30 százalékának az eltávolítása. A földre nyúlókat 30 centiméter magasságig vágjuk vissza. A vesszőkön lévő 5-10 centiméteres másodrendű vesszőket ne vágjuk le, mert azok termőrészként szerepelnek.
Ha a talajban kevés a nitrogén, a levelek kifakulnak és lehullanak. Ezt főként homoktalajon tapasztaltuk.
Hőségnapokon, vagy tartósan 30 oC hőmérséklet fölött tövenként 10-15 liter vízzel öntözünk. Ezeken a napokon az esti vízpermet aranyat ér.
A gojibokrokon lisztharmatfertőzést tapasztaltunk, ellene Thiovit vagy Microthiol Special pemetlével védekeztünk nyaranként 2-3 alkalommal.
A virágzás és a kötődés a nyár végéig folyamatos. Az idén az első érett terméseket július 6-án észleltük. 7-10 napon belül le kell szedni őket, mert fonnyadni vagy rothadni kezdenek. A bogyók íze a cseresznye és a szeder keverékére emlékeztet, kissé savanykás.
Csillogóan élénkpirosra színeződnek. Elliptikusak, a kocsány felé erősebben, a bibepont felé enyhébben beszűkülnek. A nagyobb bogyók 16-18, a kisebbek 12-14 milliméter hosszúak, középen mért átmérőjük 4-6 milliméter. Kocsányuk hosszú, 18-20 milliméter. A nagyobb bogyók 10-15, míg a kisebbek 4-5 magot tartalmaznak. A magok sima felületűek, színük leginkább a paradicsoméra, méretük pedig a padlizsánéhoz hasonlít. Fogyasztáskor a magok nem érezhetőek, a héj viszont a fogra tapad. A bogyók igen bőlevűek, húsuk pektinben gazdag. Az átlagos bogyótömeg 0,6 gramm.
A bogyóknak rendkívül magas az ásványi anyag- és vitamintartalma, különösen B-vitaminból van sok bennük. Ezenkívül a goji csaknem minden mikroelemet tartalmaz, erős antioxidáns hatású. Több betegség megelőzésére és gyógyítására is ajánlják. Piros bogyói nyersen is ehetőek, de leggyakrabban aszalva fogyasztják.
