Erdei angyalgyökér

Európában is őshonos, 1,2–1,5 méter magas, kétéves vagy évelő növény.   Virágai aprók, fehér vagy pirosas színűek, összetett ernyővirágzatot alkotnak.

Virágzása:július elejétől augusztusig. Virága gömb alakú, közel 20 cm átmérőjű ernyős virágzat.

A növény önbeporzó, így több ezer magot is képes egy megérlelni!

A növény levele és gyökere saláták, főzelékek, mártások ízesítője. Egyes országokban a növény szárát cukorban főzve kandírozzák, és tápszerként fogyasztják. Különlegesen kellemes, aromás illata és édeskésen kesernyés íze likőrök, gyomorkeserűk alapanyaga. Illóolajokat, angelikasavat, cukrot, keserű anyagot tartalmaz.

A népi gyógyászatban gyökerét és magot felhasználják még teakeverékek, vizelethajtó borok, étvágyjavító, szélhajtó, izzadást megszüntető, serkenti a gyomorsav- és hasnyálmirigy-kiválasztást, enyhe görcsoldó, idegerősítő gyógyteakeverék készítésénél. Külsőleg fekélyt, reumát, köszvényt is kezeltek vele.

Tea készítése: 2 dl vízben főzzünk 5 percig  1 evőkanál felaprított, szárított erdei angyalgyökeret, majd hagyjuk állni 2–3 percig, végül szűrjük le.

Vigyázat:  Kicsorduló nedve az érzékenyebb bőrt felhólyagosíthatja! Fényérzékenységet okozhat a benne lévő furanokumarinok miatt!

Népies nevei: angyalfű, angyalgyökér, angyelika, angelikafű.

Magvetés: novemberben.

Palántázás: április – májusban. 

Kiültetés: 60–70 cm-es sortávolságra állandó helyre.

500 mag=1 gramm.

Rendelhető nagyobb mennyiségben is : "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 5. melléklet: Vadvirágos keveréket legalább 10 százalékban alkotó vadvirág növényfajok" listán szerepel.