Kínai káposzta

Többször is vethető egy évben, mivel a mag kelésétől számított 30-45. napon már szedhető. Tavaszi vetését április elején érdemes megkezdeni – az erősebb fagyokat (–4 fok) nem tűri, jól eldolgozott apró szemcsés földbe 15 cm-ként 25 cm sortávolságba kell ültetni. A saláta, a sárgarépa és a spenót szomszédságában szépen fejlődik, de ne tegyük földieper és hagyma közelébe.
Kanál alakú, fénylő levelei, valamint vastag fehér szárai ehetőek.
Leginkább forró olajon megfonnyasztva, keleties ételekbe keverve, vagy köretként
fogyasztva finom. Levelét nyersen beleszelhetjük olyan salátákba, amelyekbe zöld leveleket szánunk, vagy
hozzáadhatjuk zöld turmixokhoz. A levélnyél kitűnő kiegészítő ízt ad a káposztasalátáknak, de Kína több
régiójában savanyítják is, úgy készítik el, mint a kovászos uborkát. Emellett elkészíthetjük az egész
növényt keletiesen, dobva-rázva, de a kelkáposztát is helyettesíthetjük vele bármilyen receptben. A
levélnyél és a levél vitamin- és ásványianyag-összetétele eltér, némelyek a levélnyélben, mások a levélben
koncentrálódnak, érdemes tehát mindkettőt fogyasztani. Magas a C-vitamin-, bétakarotin-, folsav- és kalcium-tartalma.
Íze leginkább a zellerre és a mustárra emlékeztet.

Csávázatlan vetőmag.

500 mag=1g.